A L A P S Z A B Á L Y

A Győri Erdélyi Kör Egyesület alapító tagjai az 1989. november 11. napján megtartott alakuló közgyűlésen az egyesület létrejöttét elhatározták, és a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróságon bejegyeztették.

A 2005. október 27. napján kelt alapszabály 2017. február 11. napján a módosításokkal az alábbiak szerint került elfogadásra.

1./ Általános rendelkezések:

1.1 Az egyesület elnevezése:

 GYŐRI ERDÉLYI KÖR EGYESÜLET

Az Egyesület rövidített elnevezése:

 GYŐRI ERDÉLYI KÖR

1.2. Az Egyesület székhelye: 9021 Győr, Generációk Háza, Aradi Vértanúk 23

Levelezési cím: Pintye Tamás Péter, 9023 Győr, Tihanyi Á. u. 72.

1.3. Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személyiségű civil szervezet, amely a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény jogi személyekre vonatkozó általános rendelkezései, valamint az egyesületekre vonatkozó speciális rendelkezései, továbbá az egyesülési jogról, közhasznú jogállásról valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény vonatkozó rendelkezései, továbbá saját alapszabályának megfelelően működik.

Az egyesület politikai semlegessége:

Az egyesület szigorúan politikamentes. Az egyesület politikai tevékenységet nem végez, szervezete politikai pártoktól független, továbbá politikai pártot, politikusokat nem támogat, sem anyagilag, sem egyéb módon. (közvetlen politikai tevékenység: párt érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történő jelölés, a megyei jogú város képviselő-testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése; nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás valamint a polgármester jelölése. – Ectv. 2.§ 22. pont)

1.4. Az Egyesület, bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, határozatlan időre.

 Az Egyesület jogi személy.

2./ Az Egyesület céljai, és azok megvalósításának eszközei:

2.1. Célja:

• valós történelemtudat, önismeret kialakítása, különös tekintettel az ifjúságra,
• az Erdélyben élő népek múltjának és jelenének, kultúrájának, gondolkodás-módjának megismerése és megismertetése, ehhez nyilvános fórumok biztosítása.
• az erdélyi tánc- és dalkincs felelevenítése, megőrzése, továbbítása,
• az Erdélyben élő magyarság anyanyelvének, kultúrájának ápolása, hagyományaik őrzése, elősegítése,

A megvalósítás eszközei:

• az erdélyi hagyományokkal kapcsolatos ismeretterjesztő előadások, kiállítások rendezése
• Erdélyt ismertető kiadványok megjelentetése, terjesztése.

2.2. Az Egyesület az egyén és a társadalom közös érdekének kielégítésére kulturális célú tevékenységet folytat.

2.3. Az egyesület által végzett közhasznú tevékenységek és közfeladatok, illetve vonatkozó jogszabályok megjelölése:

a) közhasznú tevékenység: kulturális tevékenység, valamint határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység

közfeladat: közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának, művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének, a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása,, jogszabály: a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv. 121. § a)-b), Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) 7. pont

2.4. Egyesület elsődlegesen nem végezhet gazdasági tevékenységet, de az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

3. Az Egyesület tagsága

3.1. Az Erdélyi kör tagjai:

• rendes tag,
• pártoló tag.

Az Egyesület rendes tagja lehet minden magyar és külföldi természetes, valamint jogi személy, aki/amely a belépési nyilatkozat kitöltésével csatlakozási szándékát kifejezi, az Egyesület alapszabályában foglaltakat magára nézve kötelezőnek elfogadja, az Egyesület működtetésében részt vesz, vállalja, hogy a tagsággal járó tagdíjat megfizeti.

Az Egyesületbe való belépés önkéntes, a tagfelvételi kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról az elnökség dönt. Az elnökség a kérelem beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül köteles döntését meghozni és erről a felvételi kérelem benyújtóját írásban értesíteni. A tagsági jogviszony az elnökség felvételéről döntő határozatának meghozatala napján jön létre. Az vehető nyilvántartásba, aki az alapszabályban felsorolt feltételeknek megfelel, a belépési nyilatkozatot aláírta és az esedékes tagdíjat befizette.

A felvételt megtagadó döntéssel szemben 15 (tizenöt) napon belül a közgyűléshez lehet fordulni.

Az erdélyi kör pártoló tagja lehet minden természetes vagy jogi személy, aki a célkitűzések megvalósításához vagyoni támogatást kíván nyújtani, azonban a szervezetbe rendes tagként nem kíván részt venni, pártoló tagként viszont kéri felvételét. A pártoló tagok tanácskozási joggal vehetnek részt az egyesület szerveinek ülésén, de szavazati joggal nem rendelkeznek, az egyesület tisztségeire nem választhatók. A pártoló tagok felvételéről az elnökség dönt.

A tagok felvétele belépési nyilatkozat alapján történik.

A tagság megszűnése:

• a tag halálával, nem természetes személy jogutód nélküli megszűnésével
• a tag írásbeli kilépésével,
• a tag kizárásával, fegyelmi eljárást követően
• az Egyesület megszűnésével
•  a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával,

A tag bármikor, indoklás nélkül kiléphet az egyesületből. A kilépési szándékot írásban kell közölni az egyesület vezetőségével. A tagsági jogviszony a közléssel egyidejűleg megszűnik.

Ha a tag nem felel meg az alapszabályban foglalt feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról a közgyűlés dönt. Ezen határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat megváltoztatását – a kézhezvételtől számított 30 napon belül -, az egyesület székhelye szerint illetékes törvényszék előtt keresettel lehet kérni.

Ha a tag tagdíj-fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a tagsági jogviszony felmondása előtt az egyesület elnöke köteles 8 (nyolc) napos határidő tűzésével, írásban felszólítani a tagot a hátralékos tagdíj teljesítésére. Ha a tag a felszólítást követően sem tesz eleget tagdíj-fizetési kötelezettségének, a tagsági jogviszony felmondására irányuló eljárás kezdeményezhető ellene.

Kizárás folytán az veszti el a tagságát, akit a közgyűlés határozattal kizár az egyesület tagjai sorából. Ennek oka lehet az egyesületi tag jogszabályt, alapszabályt, vagy közgyűlési határozatot súlyosan vagy ismételten sértő magatartása.

A tag kizárására bármely tag írásban, indokolással ellátott indítványt tehet az elnökségnek. Az elnökség a kizárással érintett tagot köteles az eljárás megindításáról értesíteni, kézbesíteni részére a kizárásra irányuló indítványt és tájékoztatni arról, hogy a közgyűlésen személyesen, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban ill. közokiratban foglalt meghatalmazással igazolt képviselője útján előadhatja az ügyre vonatkozó álláspontját, illetve védekezését. Az értesítést a közgyűlést megelőzően legalább 15 nappal postára kell adni a kizárással érintett tag részére. A tag kizárása közgyűlési határozattal történik. A tag kizárásához a határozatképes közgyűlés 2/3-os többséggel hozott határozata szükséges. A közgyűlés által hozott, a tag kizárását kimondó határozatot az egyesület székhelye szerint illetékes törvényszék előtt lehet megtámadni. A megtámadási határidő a tudomásszerzéstől számított 30 nap.

A tagsági viszony megszűnésének napja a kizárást kimondó határozat jogerőre emelkedésének napja.

A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól. A hátralékos tagdíj vagy egyéb díj iránti követelés bírói úton is behajtható.

3.2. A tagok jogai:

1. Az Egyesület rendes tagja választhat, és választható az egyesület testületeibe,
2. A tag javaslatot tehet, az egyesület működésére, gazdálkodására, bejelentéssel élhet az egyesület bármely testületéhez, tisztségviselőjéhez.
3. A tag részt vehet az Egyesület rendezvényein.
4. A tagfelvétel és kizárás ügyében fellebbezéssel élhet a közgyűléshez.

3.3. A tagok kötelezettségei:

1. az alapszabály, valamint Egyesület határozatainak betartása,
2. az Egyesület célkitűzésének támogatása, elősegítése, az elvállalt feladatok végrehajtása,
3. az egyesületi tagdíj pontos fizetése.

3.4. Az egyesületi tagok felvételéről az elnökség dönt.

3.5. Az Egyesület bevételeiről és kiadásairól nyilvántartást vezet.

4./ Az Egyesület szervezete és működése:

4.1. Az Egyesület szervezetei:

1. közgyűlés,
2. elnökség

4.2. Közgyűlés:

a/ Az Egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés, amely a szavazásra jogosult összes tagból áll. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Határozatképességéhez 50 % + 1 fő jelenléte szükséges.

A közgyűlés összehívása:

A közgyűlést az elnök vagy az elnökhelyettes hely, időpont, és napirend megjelölésével, postai értesítés útján, vagy egyéb igazolható módon írásban, az ülést megelőző 8 nappal hívja össze. A meghívóban fel kell tüntetni az egyesület nevét és székhelyét, továbbá a napirendet olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a meghívottak álláspontjukat kialakíthassák.

Az értesítésnek tartalmaznia kell az esetleges határozatképtelenség következményeit, továbbá a megismételt közgyűlés időpontját.

A közgyűlést Győr város közigazgatási területére kell összehívni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 3 (három) napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

A közgyűlés ülései nem nyilvánosak, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

Rendkívüli közgyűlést kell összehívni,ha

• az Egyesület tagjainak legalább egyharmada írásban kéri,
• a bíróság az összehívást elrendeli,
• az elnökség az összehívást indítványozza.

b/ A közgyűlés hatásköre:

• az alapszabály módosítása,
• az elnökség megválasztása,
• az éves költségvetés meghatározása,
• az elnökség éves beszámolójának elfogadása,
• az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának, illetve megszűnésének elhatározása,
• vezető tisztségviselők megválasztása nyílt szavazással, visszahívása, éves beszámolójuk elfogadása, díjazásuk megállapítása
• a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
• a tagdíj megállapítása,
• a tagsági viszonnyal összefüggő fellebbezések elbírálása
•  az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt
•  a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés
• felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása
•  a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása
•  a végelszámoló kijelölése
•  tag kizárására irányuló döntés és a tagsági jogviszony felmondására vonatkozó döntés meghozatala
• döntés minden olyan ügyben, amelyet az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

c/ A közgyűlés határozatképessége: A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult egyesületi tagok több mint 50%-a + 1 fő jelen van. A közgyűlés határozatképtelensége esetén új közgyűlést 15 napon belül - azonos napirenddel - kell összehívni, amely a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

A tagok a közgyűlésen szavazással hozzák meg határozataikat.

A szavazási jog gyakorlásának feltételei:

A határozat meghozatalában nem vehet részt az:

1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít,
2.  akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani.
4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja vagy alapítója,
5.  aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy
6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Határozathozatal módja: A közgyűlés határozatait – az alábbi kivételekkel – a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza, minden szavazat egyenérték.

A jelen lévő tagok ¾-es többsége szükséges:

• az alapszabály módosításához
• tag kizárásához

A szavazati joggal rendelkező tagok ¾-es többsége szükséges:

• az egyesület céljainak megváltoztatásához
• az egyesület jogutód nélküli megszűnéséhez, más egyesülettel való egyesülésének vagy egyesületekre történő szétválásának kimondásához

A határozatokat a meghozatalt követően szóban, nyomban ki kell hirdetni, a határozattal érintett személlyel pedig 15 (tizenöt) napon belül írásban kell közölni.

d/ A közgyűlés lebonyolítása és jegyzőkönyv-vezetés:

A közgyűlés kezdetén meg kell választani a közgyűlés tisztségviselőit, a levezető elnököt, a jegyzőkönyv-vezetőt, a jegyzőkönyv-hitelesítőket, valamint a szavazatszámlálókat, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással, továbbá ismertetni kell a napirendet. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell az egyesület nevét, a közgyűlés helyét és időpontját, a levezető elnök, hitelesítők, jegyzőkönyvezető személyét, a megjelentek számát, a határozatképesség megállapításához szükséges összes adatot, továbbá a közgyűlésen elhangzottak lényegét, a határozati javaslatokat, a napirendi pontok feletti külön szavazások eredményét, a hozott határozatokat szó szerint, sorszámozással ellátva, a határozatot ellenzők és támogatók számarányát.

 A jegyzőkönyv mellékleteként csatolni kell a jelenléti ívet. A jegyzőkönyvet az egyesület elnöke, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítésére felkért két tag írja alá.

4.3. Az elnökség:

a/ Az elnökség 3 (három) tagú, amely az egyesület ügyvezető szerve, irányítja az Egyesület működését, és dönt minden olyan kérdésben, amely nem kizárólagosan a közgyűlés hatáskörébe tartozik.

Az elnökség a közgyűlésnek tartozik felelősséggel.

b/ Az elnökség döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

Az elnökség ülése határozatképes, ha azon 3 (három) tag jelen van. Az üléseikről jegyzőkönyvet kell készíteni, a határozatokat írásba kell foglalni.

Az elnökségen belüli munkamegosztásról, az elnök javaslata alapján az elnökség dönt.
Az elnökség szükség szerint de legalább félévente ülésezik. A vezetőség üléseit az elnök, akadályoztatása esetén bármelyik elnökségi tag hívja össze, legalább 8 nappal az ülést megelőzően, postai úton. Az elnökség összehívása az elnökség tagjainak kézbesített meghívóval történik.

A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, tervezett napirendjét.
Az ülésekről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet mindhárom tag ir alá.

d/ Az elnökség hatásköre:

• a közgyűlés összehívásának előkészítése, napirendjének meghatározása, tevékenységéről beszámoló a közgyűlésnek.
• döntés a tagfelvételről, kizárásról, törlésről.
• megszervezi és figyelemmel kíséri, a közgyűlés határozatainak végrehajtását,
• a két közgyűlés közti időszakban intézi az egyesület ügyeit,
• saját ügyrendjének megállapítása,
• az éves beszámoló elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése.

e/ Elnök:

• összehívja a közgyűlést, és a vezetőség üléseit,
• képviseli az egyesületet,
• a közgyűlésen és a vezetőség ülésein elnököl.

f/ Az egyesület képviselete: Az egyesületet az elnök és az elnökhelyettes önállóan jogosult képviselni.

A bankszámla feletti rendelkezésre az elnök és az elnökhelyettes együttesen jogosult.

Az egyesület munkavállalói felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

g/ Az elnökség által hozott határozatokról és a közgyűlés döntéseiről folyamatos nyilvántartást vezet.
A határozatok könyvébe az elnökségi határozatok és a közgyűlések döntéseinek tartalmát, meghozataluk időpontját, hatályát, a határozatot támogatók és ellenzők számarányát folyamatos sorszámozás mellett be kell vezetni. A bejegyzést a levezető elnök és egy elnökségi tag hitelesíti
Az elnökségi határozat esetén a határozatot támogatók és ellenzők személy szerinti megnevezését az ülés jegyzőkönyve tartalmazza.

h/ A vezető tisztségviselő jogviszonyának keletkezése: A vezető tisztségviselői jogviszony a tisztség elfogadásával jön létre.

i./ A vezető tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok:

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet vezető tisztségviselő, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. [Ptk. 3.22.§]

Nem lehet vezető tisztségviselő, akit eltiltottak a közügyek gyakorlásától. ]Btk. 61.§ (1) bek. i) pont]

Az alapszabály úgy rendelkezik, hogy a vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani. [Ptk. 3.79.§ (3) bek.]

j/ A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése:

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

c) visszahívással;

d) lemondással;

e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

Az egyesület tagjai (közgyűlés) a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha azonban az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított 60. (hatvanadik) napon válik hatályossá.

5. Az egyesület gazdálkodása

5.1 Az egyesület vagyona tagdíjakból, önkormányzati és egyéb támogatásokból, magán és- jogi személyek felajánlásaiból, rendezvények bevételeiből áll. A felajánlások elfogadásáról a vezetőség dönt.

5.2 Az egyesület tisztségviselői feladataikat díjazás nélkül látják el, indokolt kiadásaikat azonban az egyesület megtéríti.

5.3. Az egyesület pénzeszközeit a vezetőség, pénzintézetnél nyitott számlán kezeli.

5.4 Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok a tagdíjon felül az egyesület tartozásáért nem felelnek.

5.5 A tagok vagyoni hozzájárulása:

 A tagdíj mértékét a közgyűlés határozza meg.

A rendes tagokat terhelő tagdíj mértéke 2017. évtől kezdve 1.000 Ft/év azaz egyezer Forint/év, melyet a tag évente egyösszegben, a tárgyév május 31. napjáig köteles megfizetni az egyesület bankszámlájára vagy házi pénztárába.

5.6. Az egyesület elnöksége köteles az éves tevékenységéről beszámolót készíteni és a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, melynek elfogadása a közgyűlés hatáskörébe tartozik, azokat a közgyűlés nyílt szavazással, minősített többséggel fogadja el. A közhasznúsági mellékletet és az éves beszámolót az egyesület elnöke köteles minden év június 30-ig megküldeni az Országos Bírósági Hivatal részére közzététel végett.

6. Az egyesület megszűnése

6.1 Az egyesület megszűnik, ha:

• a közgyűlés kimondja megszűnését, illetve
• a közgyűlés kimondja más egyesülettel történő egyesülését, vagy egyesületekre való szétválását
• az arra jogosult szerv megszünteti,

• az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg
• az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt

feltéve mindegyikesetben, hogy az egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló eljárás lefolytatását követően a bíróság az egyesületet törli a nyilvántartásból.

6.2. Az egyesület megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után a fennmaradó vagyonról a közgyűlés dönt.7. Egyéb rendelkezések

Az alapszabály által nem érintett kérdésekben a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, továbbá a vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadók.

Az egyesület a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 11.§ (3) bek. értelmében – ezen alapszabály (1) bek. szerinti módosításainak bírósági nyilvántartásba vételéig a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezései szerint, azt követően pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseinek megfelelően működik.

Záradék:

Pintye Tamás Péter mint a Győri Erdélyi Kör Egyesület elnöke, aláírásával igazolja, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosításai alapján hatályos tartalmának. A módosítással az alapszabály minden római számmal jelölt pontja módosult.

A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt ezzel a szöveggel az egyesület 2017. február 11. napján tartott közgyűlése fogadta el.

A módosítások az alapító okiratban félkövér, dőlt betűtípussal és aláhúzással kerültek megjelölésre.

Győr, 2017. február 11.

 Pintye Tamás

elnök

A 2017. február 11. napján tartott közgyűlés jegyzőkönyvét hitelesítő tagok ezen okirat aláírásával hitelesítik, hogy ezen alapszabály azonos a közgyűlésen jóváhagyottal, egyúttal az elnök aláírását tanúként igazolják:

Előttünk, mint tanúk előtt:

1./ Tanú neve: Szőcs Zsuzsanna                                2./ Tanú neve: Fekete Ágnes

Címe: 9029 Győr, Kövirózsa utca 49.                                    Címe: 9099 Pér, Rákóczi u. 12.