ZÁRÓNYILATKOZAT
A Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete megalakulása 15. évfordulója alkalmából 2018. október 6-án Gyergyócsomafalván zajlott a Székely Nemzeti Tanács vagy Székelyföldi Nemzeti Tanács elnevezésű értekezlet, amelyre meghívást kaptak az SZNT KT tagjai, valamint az SZNT volt és jelenlegi tisztségviselői.
Jelen voltak 8 székely szék közül 4 szék (Kézdi-, Csík-, Bardoc-Miklósvárszék- és Gyergyószék) Székely Tanácsának széki elnökei, egy szék (Udvarhelyszék) alelnöke és egy szék (Orbaiszék) elnöke elküldte felszólalásának szövegét. Ugyanakkor jelen volt a székely közösség több civil szervezetének képviselője, valamint Székelyföld számos jeles személyisége.
Az értekezlet köszönetet mond az alapítóknak, akik 2003. július 8-án Borsos Géza kezdeményezésére Csomafalván összeültek. Ugyanakkor elismerését fejezi ki a Magyarok Világszövetségének, amely 2003 júniusában egy egész Székelyföldet bejáró autonómiakonferencia-sorozattal, majd 2003. június 21-én a Csíkszeredában megtartott Quo vadis Székelyföld? konferenciával megteremtette az SZNT létrejöttének előfeltételeit.
Az értekezlet megerősíti, hogy a székely közösség önálló nép, amely elválaszthatatlan része a magyar nemzetnek. A székely – akárcsak a magyar – több ezer éve őshonos nép a Kárpát-medencében. A székelységet mint népet leíró megfogalmazást jelen Zárónyilatkozathoz mellékeljük.
A felszólalók közül többen nemzetként határozták meg a székely népet, tekintettel arra, hogy erdélyi történelme során több évszázadon keresztül ez a minősítés illette. Jelen zárónyilatkozat a Magyar Nemzet meghatározása szerint használja a fogalmakat[1].
Az értekezlet kijelenti, hogy a Székelyföldön egy tömbben élő székely nép mellett a világon bárhol élő székely közösség és székely ember tagja a székely népnek. A székelység közképviseleti és ügyvivő testületeiben a mai Székelyföld határain kívül élő székely közösségek képviseletét is meg kell teremteni.
Az értekezlet a 2006-os ditrói Székely Nemzetgyűlés elvi alapjain áll, annak határozatait magára nézve kötelezőnek tekinti, és igényt tart a székely nép önrendelkezésére, amelynek legelemibb megnyilvánulási formája Székelyföld etnikai területi autonómiája.
Az értekezlet megállapítja, hogy a román hatalom settenkedve ugyan, szándékát a nemzetközi közösség előtt titkolva, de gőzerővel folytatja a Ceausescu-i román gyarmatosítást (kolonizációt). Részben ennek tudható be, hogy a székely társadalom fiataljai tömegesen vándorolnak el szülőföldjükről Az értekezlet felhívja erre a mai világban tiltás alatt álló folyamatra a nemzetközi közösség figyelmét.
Az értekezlet számba vette az elmúlt 15 év eredményeit és mulasztásait.
Eredményként tartja számon a következőket: a székelyudvarhelyi nagygyűlés (2005) megszervezését, a ditrói Székely Nemzetgyűlés (2006) összehívását, az önrendelkezéshez vezető útról szóló határozatok elfogadását, a széki tanácsok által megszervezett székelyföldi belső népszavazást Székelyföld területi autonómiájáért.
A 2008 utáni időszak súlyos mulasztásai közé sorolta: az SZNT Házszabálya sorozatos megszegését, és azt, hogy az SZNT elnöke, Izsák Balázs nemzetárulást követett el, mikor a 2011-es népszámlálás előtt arra biztatta a székelyeket, hogy tagadják meg székely önazonosságukat, azt a téveszmét sulykolva, hogy „székely az, aki Székelyföldön él, és magyarul beszél”.
Az értekezlet a legsúlyosabb mulasztásnak tekinti, hogy az SZNT 2007 után megszegte a ditrói Székely Nemzetgyűlés sarkalatos határozatát, és nem hívta össze a Székely Nemzetgyűlés következő ülését. Ezen évtizedes bűnös mulasztás miatt az SZNT elveszítette mind erkölcsi, mind jogi alapját arra, hogy összehívja a Székely Nemzetgyűlést. Az értekezlet ezért maga kezdeményezi a Székely Nemzetgyűlés összehívását.
Az értekezleten bejelentés történt arról is, hogy öt szék elnöke a közelmúltban felvetette Izsák Balázs lemondásának szükségességét.
Az értekezlet tiltakozva emlékeztetett a Maniu-gárdák 1944 őszén Székelyföldön Szárazajtától Gyergyószentmiklósig elkövetett vérengzéseire. Egyben határozottan kijelentette, hogy Szőcs Zoltánt és Beke István Attilát politikai foglyoknak tekinti, és kiáll ártatlanságuk mellett.
Az értekezlet a székely társadalom önszerveződésének felerősítését – mint pl. önellátás megszervezése, helyi pénz bevezetése, a székely közösség hagyományai, történelme megismertetését célzó népfőiskola létesítését is – javasolta.
Október 6-a lévén, az Aradi Vértanúkra emlékezve a részvevők a templomkertben megkoszorúzták a hősök emlékművét. A magyar hősökre és vértanúkra emlékező beszédet Ferenc Antal helybéli plébános és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke mondott.
Kelt Gyergyócsomafalván, 2018. október 6-án
A Székely Nemzeti Tanács vagy Székelyföldi Nemzeti Tanács?
elnevezésű konferencia résztvevői
MELLÉKLET
Állásfoglalás a székely nép önrendelkezési jogáról
Az I. Székely – Magyar Világtalálkozó részvevői Zárónyilatkozatukban megállapították, tudomásul vették és megerősítették, hogy a székelység önálló népként határozza meg magát.
Ahhoz, hogy ne kisebbségként, ne népcsoportként, hanem népként határozza meg magát, a székelységnek több számottevő körülmény erősíti meg jogát:
-
A székelység rendelkezik saját nyelvvel, amely a magyar nyelv.
-
A székelység a világ azon kevés népének egyike, amely ősidők óta folyamatosan saját írással, a székely rovásírással rendelkezik.
-
A székelység önálló és kiforrott jogrenddel rendelkezik, amely a sajátos örökösödési jogtól, a közösségek életét szabályozó jogon keresztül a saját alkotmányig, a Székely Constitutioig terjed. Az Európa egyik első számú jogállamának nevezhető Magyar Királyságon belül is, a székelység teljesen önálló, saját jogrend szerint élt, amely az állam jogrendjéhez a Comes Siculorum, a Székelyek grófjának jogintézményén keresztül kapcsolódott.
-
Az 1509-ben Székelyudvarhelyen elfogadott Székely Constitutio a világot két évszázaddal megelőzve, először foglalta törvénybe a személy sérthetetlenségét, mely szerint székely embert, hatályos bírói ítélet híján tilos fogva tartani. Ugyancsak szentesítette Székelyföld területén a szabad kereskedelmet. A székelyek lakta területet, a Székelyföldet jelentős jogkörökkel rendelkező székekre bontotta. A székelyek székek szerinti területi-jogi szerveződését a XXI. századi, integrálódó Európa a székiség, azaz a szubszidiaritás elvében élteti tovább.
-
A székely nép ősnép. Különböző dokumentumaiban a székelyég ezredéve szkítának nevezi magát. A szkítákat az ókori görögök is ősnépnek nevezték. A székelység ősiségét elismerte és méltányolta a legújabb kori európai magyar államot megalapító Árpád-ház dinasztia is, amely minden székely embert születésénél fogva nemesnek nyilvánított, a Magyar Királyság egész területén.
-
A székelység ősidők óta saját maga által folyamatosan és máig többségben lakott területtel rendelkezik. A Székelyföld örök! konferencián több dolgozat egybecsengően vettette fel és bizonyította, hogy a székelység 8000 éve folyamatosan él saját területén, a Kárpát-medencében. A közelmúlt évtizedeiben lezajlott erőszakos román kolonizációs kísérletek ellenére a Székelyföldön, – egy Szlovénia nagyságát megközelítő területen – közel egymillió székely él, 86%-os többségben.
-
A székelység szabad emberek közössége, amely bizonyítottan képes volt önmagát megszervezni, saját életét önkormányzattal működtetni. Az isteni teremtés szándékával egybecsengően cselekszik a székelység, amikor népként fogalmazza meg magát, és amikor megfogalmazza önrendelkezési igényét.
Amint azt az Egyesült Nemzetek Szervezetének több elfogadott dokumentuma is kinyilvánítja, a népeket elvitathatatlanul megilleti az önrendelkezési jog.
A székely népnek, mint nemzetközi jogalanynak joga van saját nemzetközi státusát, népfogalmát önállóan definiálni, s ehhez kapcsolódó jogképességét kinyilvánítani.
|