NYILATKOZAT

T�k�s L�szl�  az Erd�lyi Magyar Nemzeti Tan�cs eln�ke

Nagyv�rad, 2021. febru�r 22.
 

az „1989. december 21.” Egyes�let �ll�sfoglal�sa t�rgy�ban

Az „1989. december 21.” Egyes�let Igazgat�tan�csa (Consiliul Director al Asociației „21 Decembrie 1989”) r�viddel ezel�tt test�letileg foglalt �ll�st annak a sokkol� esem�nynek a t�rgy�ban, hogy Ion Stelian rom�n igazs�g�gyminiszter azt a Rǎzvan-Horațiu Radu jog�szt nevezte ki a t�rca f�titk�ri tiszts�g�be, aki 2011-ben, az �n. Vlase-�gyben �s m�s esetekben az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�g�hoz (EJEB) deleg�lt rom�n korm�nymegb�zottk�nt (agent guvernamental) r�szrehajl� m�don fogta p�rtj�t az 1989 december�ben t�meggyilkoss�gokat elk�vet� b�n�z�knek. A botr�nyos eset ann�l is s�lyosabb, mivel k�zvetett m�don a Ments�tek Meg Rom�ni�t Sz�vets�g – Szabads�g, Egys�g �s Szolidarit�s P�rtja (USR–PLUS) politikai p�rtsz�vets�g is b�nr�szess�get v�llal az �gyben, az �ltala kijel�lt igazs�g�gyminiszter kinevez�si aktusa �ltal.
Tudnival�, hogy az EJEB a brass�i illet�s�g� Niculae �s Elena Vlase �ltal, Nicușor nev� fi�k meggyilkol�sa �gy�ben ind�tott perben egy�rtelm�en elmarasztalta a rom�n �llamot, amelynek illet�kes szervei 22 �v ut�n sem szolg�ltattak igazs�got a fiatalember meggyilkol�s�val kapcsolatos perben, s�t az eset el�v�l�s�re val� hivatkoz�ssal utas�tott�k vissza annak jogszer� elb�r�l�s�t. Ezzel szemben az EJEB az emberi jogok eur�pai egyezm�nye 2. cikkelye alapj�n hozta meg elmarasztal� �t�let�t, mely az �lethez val� jogot posztul�lja, kimondva ugyanakkor, hogy az �rtatlan polg�ri szem�lyek �let�nek kiolt�sa emberis�g ellen elk�vetett, el�v�lhetetlen b�ncselekm�nynek sz�m�t.
Az �gyben felperesi min�s�gben szint�n r�szt vev� „1989. december 21.” Egyes�let �ll�sfoglal�s�ban r�mutat, hogy Rǎzvan-Horațiu Radu volt korm�nyzati megb�zott annak idej�n „megpr�b�lta eltussolni a jelenkori rom�n t�rt�nelem legs�lyosabb b�ncselekm�nyeit”. A Teodor Mǎrieș �ltal eln�k�lt egyes�let az orsz�g alkotm�ny�ba �tk�z� cselekedetnek �t�li Radu egykori b�r�s�gi t�nyked�s�t, rendk�v�l s�lyosnak �t�lve Rom�niai jelenlegi helyzet�t, l�v�n hogy a rom�n �llam saj�t t�rv�nyei �s az Eur�pai B�r�s�g rendelkez�sei ellen�re, 32 �v m�lt�n, mindm�ig nem szolg�ltatott igazs�got az 1989-ben elk�vetett b�ncselekm�nyek �gy�ben.
A megfogalmazott v�dakkal szemben az Igazs�g�gyminiszt�rium magas tiszts�g�be kinevezett jog�sz-politikus arrog�ns �s cinikus m�don azzal v�dekezett, hogy korm�nyzati megb�zottk�nt az Eur�pai B�r�s�gon � tulajdonk�ppen „csak a rom�n �llam �rdekeit v�delmezte”.
A Temesv�ri Reform�tus Egyh�zk�zs�g egykori lelkip�sztorak�nt, ahonnan 1989. december 15-�n a kommunista diktat�ra elleni n�pfelkel�s kiindult, t�mogat�somr�l biztos�tom az „1989. december 21.” Egyes�let m�rt�kad� �ll�sfoglal�s�t. Vel�k egy�tt magam is arra sz�l�tom fel orsz�gunk k�zm�lt�s�gait, �l�k�n Klaus Iohannis �llameln�kkel, hogy a t�rv�ny, valamint az eur�pai b�r�s�g vonatkoz� hat�rozatainak �rtelm�ben seg�ts�k el� a forradalom per�nek a lez�r�s�t, az emberis�g ellen 1989 december�ben elk�vetett b�ncselekm�nyek �gy�ben val� igazs�gt�telt.
M�rhetetlen k�pmutat�sr�l �s �lszents�gr�l tan�skodik, hogy az Eur�pai Parlament rom�n k�pvisel�inek egy�ntet� t�mogat�s�val elfogadott 2019. december 19-i, a rom�n forradalom 30. �vfordul�j�ra eml�kez� �ll�sfoglal�s meg�llap�t�sai �s meghagy�sai ellen�re Rom�ni�ban az�ta sem t�rt�nt �rdemi el�rel�p�s a forradalom idej�n meggyilkolt 1142, megsebes�lt 3138 �s illeg�lisan letart�ztatott �s megk�nzott 760 �ldozat �gy�ben. Az �nnep�lyes dokumentum t�telesen felr�ja a rom�n �llamnak az egykori b�ncselekm�nyek val�di elk�vet�i azonos�t�s�nak az elmarad�s�t, tov�bb� „felh�vja a rom�n �llamot, hogy fokozza er�fesz�t�seit a forradalommal kapcsolatos igazs�g felt�r�sa �rdek�ben (…) tekintettel a rom�n n�p azon jog�ra, hogy harminc �vvel az 1989. decemberi forradalmat k�vet�en megtudja az igazs�got”. Mindez m�g v�rat mag�ra.
Megmagyar�zhatatlan �s elfogadhatatlan, hogy t�bb mint h�rom �vtizeddel az 1989 decemberi v�res esem�nyek ut�n Rom�nia parlamentje olyan k�pvisel�nek igazolja a mand�tum�t, aki katonatisztk�nt egykor maga is tev�legesen r�szt vett a forradalmi megmozdul�sok elfojt�s�ban. Hasonl�k�ppen vissza kell utas�tanunk nevezett Rǎzvan-Horațiu Radu, az ellenforradalm�rokkal cinkos igazs�g�gyi f�titk�r �rdemtelen kinevez�s�t, magasrang� miniszt�riumi tiszts�g�b�l val� lev�lt�s�t kezdem�nyezve.
Csak rem�ln�nk lehet, hogy az 1989-es rom�niai forradalmi v�ltoz�sokban �len j�r� erd�lyi magyars�g nev�ben, az Erd�lyi Magyar Sz�vets�g �ll�spontj�val egybehangz�an, az el�tt�nk �ll� parlamenti, illetve korm�nyzati ciklusban az RMDSZ hallatni fogja szav�t a forradalmi igazs�gt�tel, illetve az ezzel kapcsolatban tapasztalhat� anom�li�k �gy�ben.