KÖSZÖNTŐ A GYŐRI ERDÉLYI KÖR KÖNYVBEMUTATÓJÁN

                                               2021. SZEPTEMBER 17.

Tisztelettel és szeretettel köszöntöm vendégeinket, a kör tagjait, a városvezetést, polgármester urat.

Ez a 2021-es év abból a szempontból is rendkívüli, hogy városunk fennállásának 750 éves évfordulója egybeesik körünk történetét bemutató kiadványunk megjelenésével. Szerényen ezzel is öregbíteni igyekszünk Győr városának helytörténetét.

Mi, az 1989-es évet követően itt letelepedett erdélyiek, büszkék vagyunk, hogy aktív részesei lehettünk a magyarság felemelkedésének. Erdélyből magunkkal hoztuk hagyományainkat, szakmai ismereteinket, tapasztalatainkat, és nem utolsó sorban kitartásunkat.

A magyarság elmúlt száz éve áldozatvoltunk jegyében telt. Ki kellett lépnünk ebből a lélekfájdító áldozat-szerepből. A Székely Himnusz sorai úgy kezdődnek, hogy „ki tudja merre, merre visz a végzet…”, - hát bennünket idehozott, s bármennyire is nehéz volt az újrakezdés, most büszkén élünk ebben a csodálatos városban.

 Ma sok érdekes dolog fog elhangzani a jubileumi kiadványunkról, én néhány olyan gondolatot szeretnék mondani, ami nincs leírva benne.

Számomra a könyv egyben képes album is. Az írásokban ügyeltünk arra, hogy minden leírt mondat igaz legyen, s a mi valóságunkat tükrözze. A borítója egy olyan szimbolikus fát ábrázol, amelyik él, koronája falevelekből a Kárpát-medencét, Nagy-Magyarországot formázza. A civilizáció jelei nincsenek rajta, de fel lehet ismerni a főbb folyókat, s még a Balaton is látható. S ami az egészet tartja, azok a mi vastag, évezredes elpusztíthatatlan gyökereink.

Hátsó borítójának fotója egy különleges alkalommal készült, a Hargita hágóján a hármas keresztnél, 980 m magasságban. A Tolvajos tető gerince vízválasztó az Olt és a Maros medencéje között. Útban Csíkszereda felé, 2006-ban, egy túrázó csoportommal itt álltunk meg, hogy megcsodáljuk a Naplementét. A zarándokok kedvenc pihenő helye ez. A középső, legmagasabb kereszt a honfoglalás 1100-ik évfordulóját, a nyugat fele néző kereszt a csíksomlyói ferences kolostor 1444-es alapítását, a kelet felé néző pedig Erdély neves püspökének, Márton Áronnak az emlékét (születési évszámát: 1896) hirdeti. A több ezer fotóból álló gyűjteményemből ennél jobbat nem is találhattam volna.

A könyv előszavát Dr. Kövesdy Pál írta, aki 13 évig volt az EKOSZ elnöke, azt követően t.b. elnöke, és 27 éven át szerkesztette a jól ismert Átalvető c. folyóiratot. Jelenleg a Sorsunkért netes folyóiratunk főszerkesztője.

Köszönöm Szőcs Zsuzsannának és Turóczi Ágnesnek a kiváló együttműködést, munkájukat a könyv szerkesztésében és minden hozzá kapcsolódó munkában. Köszönetet mondok mindazoknak, akik írtak a könyvbe, beleszőve tartalmas történeteiket is.

Ha lesz még rá alkalom, ezt a könyvet kibővítenénk egy külön kiadvánnyal, De az is lehetséges, hogy majd csak stafétabotunk átadása után fog ez megtörténni.

                                                                               Pintye Tamás, a GYEK elnöke